A paradicsom csepegtetési jellemzői –

A Hilling számos növény esetében szerepel a kötelező gondozási cikkek listáján, beleértve a paradicsomot is. A mezőgazdasági technika a nedves talaj fellazítása és permetezése a növény alsó részeire. A gyakorlat azt mutatja, hogy a paradicsom lecsöpögtetése hozzájárul a gyökérrendszer növekedéséhez és térfogatához, és ezáltal növeli a palánták termelékenységét.

A hilling paradicsom jellemzői

Paradicsom csírázási jellemzők

Az eljárás használata

A paradicsom levágása számos cél elérését segíti egyszerre:

  • természetes talajelvezetés kialakítása a felesleges víz elvezetésére (a gyümölcsök savasságának és a gyökérrendszer rothadásának megelőzése),
  • az öntözés során közvetlenül a lyukba jutó víz, nem a folyosóba,
  • természetes vízellátás megteremtése,
  • a szántóföld lélegzőképességének javítása,
  • a gyökérrendszer megerősítése és új gyökerek kialakítása,
  • a magas paradicsomfajták elhelyezésének elkerülése,
  • a szár megerősítése és a termésidőszak alatti törésének megakadályozása (még gazdag termés esetén sem kell lekötni a bokrokat),
  • segítség kedvezőtlen időjárási körülmények esetén (hirtelen széllökések, fagy stb.),
  • a talaj kimosódásának megakadályozása heves esőzések esetén,
  • hatékony gyomirtás,
  • csökkenti a sokféle gombás betegség és kártevő terjedésének kockázatát.

A talaj megtámadása oldalhajtások (mostohagyermekek) formálásával megerősíti őket, és lehetőséget biztosít további növénytermesztésre. Meg tudod csinálni Egészséges növény az, amely elegendő mennyiségű hasznos elemet kap a növekedéshez és fejlődéshez. Ez a feltétel csak a talaj kompetens művelésével és a paradicsomgondozás minden pontjának időben történő elvégzésével érhető el.

Vizuális jelek, amelyek arra utalnak, hogy a növénynek nincs szüksége dombolásra:

  • nagyszámú petefészek és virágpalánta, amelyek nem száradnak ki és nem esnek le,
  • erős és egészséges szárak mélyzöld színűek.

Az ilyen eljárás nélkül meggyengült palánta hajlamos a terméscsökkenésre az oxigén és a nedvesség vagy a tápanyagok hiánya miatt. Egyes esetekben egy ilyen hiányosság akár a növény halálához is vezethet.

Gyakoriság és idő

Rendszeresen el kell végezni a dombolást

Rendszeresen el kell végezni a dombolást

A dombolás optimális idejét vizuális jelzések is meghatározzák. A hasznos elemek hiánya a palántában közepes méretű fehér gumókban fejeződik ki a törzs tövében. Segítségükkel a növény kialakítja a hiány kiküszöbölésére szolgáló további gyökérrúdokat.

Még az egy időben ültetett paradicsom is eltérő táplálkozási igényekkel rendelkezhet, további gyökereket képezhet, vagy megelégszik a meglévőkkel.

Ne öntse ki az ültetett paradicsomot, amely még nem alkotott embrionális gumót. Az ilyen palánták esetében az eljárás haszontalan és potenciálisan veszélyes, ha a permetezett talaj megzavarja az oxigén keringését. Több kárt okozhat, mint hasznot: eltörheti a paradicsom csíráját, és a keletkező zöld gyümölcsök lehullhatnak.

Főzőprogram

A legtöbb esetben az eljárás a következő:

  1. Először másfél-két héttel a palánták szabadföldi ültetése után kell paradicsomot termeszteni, amikor a palánták már átestek az új körülményekhez való alkalmazkodáson.
  2. Az eljárást megismételjük, miután a szár alsó része kékes színűvé vált (ez azt bizonyítja, hogy további gyökerek növekedtek, és további stimulációra van szükségük).
  3. Általában a növekvő paradicsomot a teljes vegetációs időszak alatt kétszer kell inkubálni. De néha a növényeknek többször is szükségük lehet az eljárásra (tápanyagban szegény talajba ültetéskor, zord éghajlati és éghajlati viszonyok között). Az ilyen palánták esetében a levágást minden alkalommal meg kell ismételni, amikor a növény elkezdi kialakítani a további gyökerek alapjait.

A csúszó mechanizmus

A dombozáshoz öntözéssel vagy esővel előzetesen megnedvesített talajt használnak. (A nedvesedés időtartama a termesztési helytől függ.) Alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok között a talajt tőzeggel, humusszal, komposzttal vagy fűrészporral kombinálhatjuk a palánták felmelegítésére.

  1. Emlékeztetni kell arra, hogy a növény gyökérrendszere meglehetősen érzékeny, és könnyen megsérülhet őrlés, száraz talaj vagy túlzottan mély lazítás során.
  2. Egy aprítóval vagy egy kis gereblyével fokozatosan kell hozzáadni a talajt a folyosótól a paradicsom aljához. Ha nincs elég talaj a kertben, használhatjuk a bekerült talajt, előtte megnedvesítjük. A tapasztalt kertészek azt javasolják, hogy először rakják egymásra az összes palántát az egyik oldalra, majd lépjenek át a másikra, ahelyett, hogy minden növényt külön-külön egymásra raknának. Ezzel időt takaríthat meg, és pontosabbá teheti a szennyeződéseket.
  3. A talaj kapával vagy gereblyével történő újraelosztásának köszönhetően a szántóréteg fellazul, és a terméshez szükséges oxigénnel telítődik. Az aprító által a sorok között kialakított hornyok pedig öntözés vagy eső után visszatartják a vizet, természetes nedvességtartalékot képezve.

A paradicsom és az üvegházi palánták szabadföldi ültetésének számos sajátossága van a termesztési körülmények miatt.

Dombolás üvegházi körülmények között

A palánták üvegházban való halmozásához bőségesen öntözze meg őket egy nappal az eljárás előtt. A szár alsó részének védődomb magassága 8-10 cm legyen, ha az üvegházi talaj nem elegendő, használhatjuk az ágyásból előkészített talajt.

Javasoljuk, hogy a kapott dombot üvegbe hengerelt tetőfedő anyag, pala vagy rétegelt lemez darabokkal erősítse meg, hogy megakadályozza a leválást. A magas fajtákhoz házi készítésű vékony kartondobozokat használnak megerősítésként. A kisebb paradicsomokhoz egyszerű fém vagy műanyag karikák férnek el egy poros dombon.

Dombolás nyílt terepen

Ha az eljárást nyílt területen végzik, a talaj nedvesítést igényel (erős öntözés vagy heves esőzés) néhány nappal a dombolás megkezdése előtt.

A talaj lazítása során meg kell tisztítani a gyomoktól, gyomoktól és el kell távolítani a növényi törmeléket. Csak a talaj teljes megtisztítása után kezdhetünk stabil dombokat kialakítani belőle. Az egyes dombok létrehozásához szükséges talajt körülbelül 15-20 cm sugarú körből kell összegyűjteni.

A talajelosztás során keletkező üregeket nem kell simítani. Tartályként szolgálnak az öntözés utáni nedvesség hosszú távú tárolására (különösen értékes száraz körülmények között). Az eljárást a legjobb kora reggel vagy késő este végezni, mérsékelt napfény és hő mellett.

Következtetés

A paradicsom felakasztása levegő- és nedvességálló réteget hoz létre, amely elősegíti a gyökérrendszer növekedését és növeli a paradicsom termőképességét, felkészíti a szárat a rovarkártevők és gombaspórák elleni hatékony védekezésre. Az eljárást minden palántának bemutatjuk zárt és nyílt terepen, esetleges tápanyaghiány esetén. Vegetációs ciklusonként átlagosan 2-3 alkalommal hajtják végre a dombolást, és nagymértékben növeli a gazdag, jó minőségű termés esélyét.

Ezt az oldalt könyvjelzővel láthatja el

Anna Evans

Author ✓ Farmer

View all posts by Anna Evans →