Bárki tudja, hogy a trágya az egyik legelterjedtebb műtrágya. Legtöbbször azonban tehén termékről van szó. A kérdésre adott válasz messze nem mindenki számára nyilvánvaló, hogy a sertéstrágya felhasználható-e szerves trágyaként egy személyes parcellán, és mely növények számára hasznos. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan lehet friss sertéstrágyát műtrágyává alakítani.
Sertéstrágya műtrágyaként
Ennek a műtrágyának az előnye a hozzáférhetőség, hiszen a malacokat minden régióban felnevelik, és a hulladékukat valahol el kell helyezni.
A sertés megélhetése nitrogént és foszfort tartalmaz, ezeknek az anyagoknak a formája ideális az oldódáshoz, és a növények könnyen felszívódnak. Ezért a sertéshulladék műtrágyaként való felhasználása nemcsak a kert hasznára válik, hanem az ártalmatlanításuk nélkülözhetetlen módja is lesz.
A sertéstrágya, mint műtrágya jellemzői
A sertéstrágya közötti különbség abban rejlik, hogy mivel a sertések növényekkel és állatokkal is táplálkoznak, a trágya a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
- friss, magas nitrogéntartalmú, ami károsítja a növényeket, azonban a trágya feldolgozása után értékes adalékanyaggá válik,
- nagyon savanyú és nem minden talajra alkalmas (jelentősen csökkentheti a fekete talajban gazdag talaj termékenységét),
- alacsony a kalcium tartalma,
- bomlási folyamata nagyon lassú, ami hatékonyabbá teszi a humuszos állapotot,
- a friss gyommagot, káros baktériumokat, mikroorganizmusokat tartalmaz,
- hőátadása nem elegendő a gyökérnövekedéshez.
Használható-e a sertéstrágya műtrágyaként a virágoskert talajának telítésére? és? Ha a dísznövények leírása nem tartalmaz figyelmeztetést a biotakarmányozási módszerekre, akkor ez a műtrágya csak előnyös.
Hogyan és miért használjunk sertéstrágyát a talaj trágyázására
Használhatom? tiszta sertéstrágya a talaj táplálékaként?A műtrágya célja, hogy a talajt semleges vagy gyenge savasságot adja, valamint nitrogénnel dúsítsa. Minden növénykultúra (a hüvelyesek kivételével) kimeríti a talajt, csökkentve a nitrogénellátást. Ez a műtrágya előnyös a cukkini, uborka, káposzta, tök, valamint a nitrogént igénylő növények számára is.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a kiegészítő nem kombinálható más nitrogéntartalmú kiegészítőkkel. A hulladék feldolgozása és előkészítése 1-1,5 évig tart, csak ezután válik a növényekre káros hatástól és válik értékes műtrágyává.
A sertéstrágya „érésének” szakaszai
A sertéstrágya szerves trágyaként a következő szakaszokon megy keresztül:
- freskó,
- félig rohadt (3-6 hónap),
- rohadt (6 hónap – 1 év)),
- humusz (több mint 1 év).
Friss sertéstrágya
Ezek a maradványok nem használhatók műtrágyaként, mivel a talajt is oxidálják, sőt károsítják a növényeket. Felmerül a kérdés: hogyan használjunk fel friss, tiszta sertéstrágyát? Van mód a friss trágya savasságának csökkentésére mésszel (50 g/vödör hulladék), a kapott keveréket lótrágyával keverjük XNUMX-XNUMX arányban.
Félig rothadt trágya
Ebben a szakaszban a törmelék még sok nedvességet és gyommagot tartalmaz, de a káros baktériumok száma már jelentősen csökkent. A szemetet ősszel 2-3 kg/négyzetméter mennyiségben juttatják a talajra. m Virágzás és gyors növekedés idején óvatosan kell használni, vízzel 1:10 arányban hígítva.
Túlérett trágya
A túlérett széklet jellemzője a káros baktériumok és magvak szinte teljes hiánya. fű.Humusz állapotban a trágya sokkal nagyobb hasznot hoz a talajnak, mivel kevesebb nitrogént tartalmaz és tömegének 50-75%-át veszíti, a nedvességtartalom jelentősen csökken, a színe sötét lesz.
A fedett trágyát ásáskor 6-7 kg/m1 mennyiségben kell a talajba juttatni. m. Ha a szemetet hígított formában kívánja használni, akkor vízzel 5: XNUMX arányban kell hígítani.
humusz
Egy év tárolás után a trágya humuszsá alakul, amely értékes szerves trágya, amely nagy mennyiségben tartalmazza a növények számára szükséges anyagokat, minimális nedvesség mellett. Humusz formájában a szemét már nem veszélyes a növényekre, mivel a nitrogén nagy részét elveszíti, és az aljzatba kerülve nem okoz kárt. A humuszt ősszel és tavasszal is hozzá kell adni a talajhoz, 1: 4 arányban.
A sertéstrágya kerti felhasználásának jellemzői
Mint fentebb említettük, a félig főtt és friss trágya ártalmas a növényekre, ha gondatlanságot használnak. Vannak más módok is a sertéshúshulladék felhasználására, mint például a komposztálás, a speciális szag eltávolítása és a kapott keverék magasabb tápértéke. A komposztot a következő módon készítik el: a trágyát száraz levelekkel, szalmával vagy fűrészporral egymásra helyezett rétegekben rakják le. Biztosítani kell a trágya talajjal való közvetlen érintkezését, hogy a férgek a komposztkupacból a talajra kerülhessenek.
A komposzthalom nem lehet túl magas és elég laza, ami lehetővé teszi a benne található paraziták humuszának eltávolítását. A komposzt egy év múlva éri el a készenlétet, sötétedik, fellazul, elveszti a kellemetlen szagot.
Ha rothadás szaga jelenik meg a kupacban, akkor a rothadás az oxigénhiány és a túl nagy sűrűség miatt következik be. Ebben az esetben össze kell keverni a halmot, lazábbá téve. A kész komposzt eltarthatósága 3 év. Műtrágyázni kell tavasszal, ásni a talajt. A komposztot azonban nem szabad talajtakarni. Kuzmenko T. úgy véli, hogy „… nem kívánatos a sertéstrágyát még almozással is aprítani, valamint a tavaszi ültetés előtt bármilyen formában bevinni. A trágya alapú műtrágya adagja négyzetméterenként 2 vödör. ‘
Lehetséges-e friss sertésből származó létfenntartási termékeket használni? Lehetséges, de csak késő ősszel. Ehhez ássunk egy 1.5-2 m mély lyukat, amelybe az ürüléket helyezzük, és fedjük le legalább 20 cm-es talajréteggel, amely lehetővé teszi a műtrágya bejutását. tavasz, amely kémiai összetételében hasonló a félérett trágyához. A hulladékot ezután kis mennyiségben a talajba ágyazzák, vagy lótrágyával keverve. Figyelembe kell venni a friss ürülék magas savtartalmát, amely általában rontja a komposztgödör körüli talajt, és a komposztáláshoz a növényektől távolabb elhelyezkedő parcellát kell használni.
A sertéstrágya egyéb felhasználása műtrágyaként
Nagyon népszerűvé vált a sertéshulladék vízzel való hígítása és mésszel való keverése, valamint a ragaszkodás. A trágyát vízzel 1:1 arányban felneveljük, és egy hétig állni hagyjuk, ami jelentősen csökkenti a nitrogéntartalmat és elpusztítja a káros anyagokat. Egy hét elteltével a folyadékot vízzel hígítjuk 1:10 arányban, és a kapott keveréket éjszaka öntözzük, elkerülve a közvetlenül a gyökér alatti öntözést, hogy elkerüljük a trágya agresszív hatását a növényre.
Nagyon hatékony a sertéstrágya hamu használata, amely ásványi műtrágya. Ennek a módszernek a hátránya a hosszú főzési idő, és az előnye a tápanyagok magas koncentrációja a műtrágya kis mennyiségében és a teljes megsemmisülés. káros anyagok és magvak.A hamu beszerzéséhez el kell égetni a korábban szárított sertésürüléket. Hamut ősszel hordjon ki, szántáskor a talajba zárva négyzetenként 1-1.5 kg mennyiségben. m.
Következtetés
Figyelni kell a sertésürülék felhasználásának sajátosságaira a helyszínen komposzt és humusz formájában. A sertéstrágya műtrágyaként ideális burgonyához, céklához, paradicsomhoz, uborkához, jelentősen növeli ezeknek a növényeknek a hozamát. Az infúziós és hígított homok (ún. „ammóniavíz”) kiválóan alkalmas kukoricának (az öntözést sorok között kell elvégezni, 2 négyzetméterenként 3-1 liter).
Humusz készítésekor várjon egy kicsit, mielőtt a bomlás során hasznos anyagokkal gazdagítja a talajt. A sertéshulladék korábbi felhasználási módjai közül csak az „ammóniás víz” ad azonnali eredményt, mivel a növények gyökerei azonnal nagy mennyiségű nitrogént szívnak fel. Csak az összes leírt szabály és arány szigorú betartása mellett használható a sertéstrágya előnyösen és jelentősen növeli a termelékenységet.
